HTML

Szelíd Olajfa

A befogadó Egyház Ige-központú, missziói, pártpolitika-fölötti; nem rekeszt ki, nem fordul el, hív. szelidolajfa@gmail.com A véleményeket, ötleteket, kérdéseket, gondolatokat ide várjuk.

Kommentek moderálása

A kirekesztő hangnemű kommenteket és a politikai szervezetek közleményeit nem tesszük közzé.

Utolsó kommentek

  • andrei vampiroiu: --------------- Egy szó mint száz:köszönet azoknak is akik szerint a mindatnak nincs értelme, azok... (2012.09.15. 22:27) Veled Uram, de Nélküled!
  • andrei vampiroiu: "Veled Uram, de Nélküled! Nincs értelme? Ó, dehogynem! "Király vagyok,Uram, a Te akartodból...Min... (2012.09.15. 21:56) Veled Uram, de Nélküled!
  • windermere: Költői kérdés - sajnos ilyen sokan vannak, akik magukat kereszténynek nevezik, "a kegyesség látsza... (2010.03.25. 17:51) 52%
  • N-drew: Pedig bizony, hogy sok értelme van. Ha valaki végighallgatta a rockoperát, akkor emlékszik az "Oly... (2010.02.17. 18:28) Veled Uram, de Nélküled!
  • Johannesz: Ez milyen felmérés? (2010.02.02. 11:57) 52%
  • Zsolt520 (Kovács Zsotza Zsolt): Látom,hogy kicsit tegnapelőtti a post...de az aktualitása semmit sem kopott! Ugyanúgy meg kell ha... (2010.01.02. 17:03) Milyen nyelven beszélünk?
  • Zsolt520 (Kovács Zsotza Zsolt): Mindig elkeserítő,amikor a keresztet pajzsként,fegyverként,politikai kellékként használják. Vidám... (2010.01.02. 16:55) Deviánsok
  • fűrészpor: Nem sikerült megakadályozniuk a meleg felvonulást. (2009.12.15. 09:33) Deviánsok
  • Utolsó 20

2009.01.23. 15:26 xterx

Katasztrófamarketing (& cikkajánló)

Az ember, aki jelen esetben én vagyok, néha mélységesen megsajnálja egyházát, egyházvezetőit. Most épp azért, mert eljutott hozzám egy egészen hajmeresztő szövegű, zagyván vádaskodó Bölcskei-ellenes levél, amelyet kanadai magyar református atyafiak írtak, és küldtek szét számtalan magyarországi atyafinak. Az volt az első reflexem, hogy "na most akkor hagyjuk az egyházkritikát". De a második reflexem az, hogy nem a kíméletesség a dolgom - és nem csak az enyém, hanem a mienk -, hanem az igyekezet, hogy a magunk eszközeivel Jézusról mondjunk valamit a világnak, a világban. Az "egyházkritika" pedig ebben a keretben kap helyet, és csak ebben van értelme, magyarán akkor, ha újra és újra "szólunk az egyháznak", hogy tessék Jézusról beszélni.

Erre lett volna a reformátusoknak egy egészen kitűnő alkalma, és a bejegyzés címéből erre vonatkozik a "marketing" szó. A tegnapi Magyar Narancsban ugyanis megjelent egy hallatlanul érdekes cikk, íme a beharangozója:

 

Megtérők és térítők - Ki jön a házamba?

"A krízis szükséges, de nem elégséges feltétele a megtérésnek. Az új hívők egyre tudatosabban választanak vallást és felekezetet; fontos szempont például, hogy milyen érzelmi törődést nyújt egy közösség. A hívők gyarapításában a kisegyházak az aktívabbak. Lesz-e megtérési hullám a gazdasági válság miatt?"

 

 

 

A Narancs cikke nagyon jó arra, hogy konstruktív vita létesülhessen két, gondolkodásában mérhetetlenül távoli csoport, a "megtértek" és a "nem megtértek" közt. Azt is meg kell hagyni, hogy nagyon becsületes munkát végzett a Narancs, és megtartva a lapra jellemző szellemi beállítottságot, nyitottan, a legtöbbet hozta ki a maga módján a témából. Szóval érdemes elolvasni, és gondolkodni rajta.

A cikkben katolikus, protestáns, neo-protestáns, buddhista hívők, megtértek, lelkészek, egyházi tisztviselők, értelmiségiek stb. szólalnak meg. Széles a merítés. Amiről nem esik szó benne, mert ez már talán a cikk keretein kívüli tartományra tartozik: hogy mi a megtérés spirituális jelentősége, mi az üdvösség lényege az egyes egyházak szerint. Lényegében, hogy ugyan mit értett Jézus az alatt, hogy "tegyetek tanítványokká minden népeket stb."...

Ami nagyon érdekesen kirajzolódik a cikkből, az az egyes egyházak aktivitása közötti különbség: hogy mennyire pörögnek azon, hogy új híveket szerezzek. Ja és nem maguknak, hanem Jézusnak - ugye ez az ideális eset. (Most itt a cikk keresztényekre vonatkozó részére fókuszálok, nyilván.) És itt történik a katasztrófa. A katasztrófa ugyanis nem csak az, ha egy egyháznak nem igazán vannak új tagjai, megtérői, betérői, hanem az is, ha már nem is nagyon hirdeti, hogy ezt kéne akarnia, ezen kéne dolgoznia. Sajnos a Narancsból az jön át, hogy a református egyház katasztrofális állapotban van. Vagy: elszalasztotta azt a kiváló marketinglehetőséget, amit ez a cikk kínált, hogy egy egész újfajta és sok által látogatott közegben valamit megmutasson abból, hogy kíváncsi az emberekre, hogy várja, hívja őket, hogy szeretné, hogy minél többen tartozzanak hozzá... Na ez a katasztrófamarketing.

A református nyilatkozókat Gyöngyösi Csilla képviseli eleinte - nagyon szimpatikusakat mond. Aztán a cikk vége felé jön az, ami megbolygatta érzelmi háztartásomat: 1. "a történemi egyházak utánpótlását döntően a hívők gyermekei adják", szemben az erőteljesen misszionáló újabb egyházakkal. Nos, nem tudom, mimódon sikerült ezt a képet kialakítani magukról a "történelmi egyházaknak", de az biztos, hogy ennek a hozzáállásnak egyáltalán nincsen köze a megtéréshez vagy a misszóhoz, és (enyhén fogalmazva) nem is vonzó azok számára, akik keresik Istent, de nem tartoznak egy meghatározott - méghozzá születésileg meghatározott! - csoportba. 2. A door-to-door (becsengetős) típusú misszionálásról egy "volt református lelkész" azt nyilatkozza: "Megalázónak éreznénk." A protestantizmus nagy alakjai közül nem egy mondta, hogy a Pokolba is hajlandó elmenni azért, hogy valakinek Jézust megmutathassa. Én tudom, hogy a becsengetős misszió problematikus - pl. mert van benne egy erős személytelen elem. De nem azért, mert bántja a méltóságunkat! 3. Az ismeretlen nyilatkozó ekként folytatja gondolatmenetét, és bevallom, ettől már könnybe lábadt a szemem, nem a meghatottságtól: "Épp elég munkát ad, hogy híveinket Istenhez és az egyházhoz közelítsük".

Már nem akarom tovább nyújtani ezt a méretes posztot, de csak annyit: hiába a fáradozás befelé, a "meglévő" hívek felé, ha nincsen igyekezet kifelé, ha, úgy tetszik, nincsen misszió. Ami vonzó az újaknak, az felpezsdül a régiek számára is. Egy-egy beérkező, megtérő külső ember olyan örömöt hoz, ami majd felrázza a fásult híveket. A missziós szemlélettől lesz élő az egyház. Nem is értem, hogy hogyan mondhat le az egyház a "külsőkről". Vagy ha nem mond le, akkor mégis miképpen alakíthatja ki magáról éppen ezt a képet?

26 komment

Címkék: ajánló egyház ateista reformáció vallásosság alapelvek misszió megtérés


A bejegyzés trackback címe:

http://szelidolajfa.blog.hu/api/trackback/id/tr34897875

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Berci_JCHC (törölt) 2009.01.26. 00:51:17

A "történelmiek" nagyon befordultak, a beleszületőknek tartják fenn a helyeket, miközben nagyon sok beleszülető félvállról veszi az egészet.
A kisegyházakra, az "újkeresztényekre" meg ferde szemmel néznek, és azt sem bánják, ha az adópolitika nem kedvez nekik.
Féltik a pozícióikat, miközben a missziós szellemből a kicsikkel szemben, nem mutatnak semmit.

Állítólag az ország lakosságának majd' háromnegyede keresztény (a CIA World Factbook szerint, 2001-es adatok alapján). Ez kimagasló arány - kellene hogy legyen.
Valami nincs rendben.

Nálunk sajnos jobbára ismeretlenek azok a "marketingszlogenek", amiket tőlünk nyugatra egyre több gyülekezet tűz zászlajára, még azok is, akik hagyományosan kicsit zárkózottabbak. Ők már rájöttek, hogy nem azt kell várni, hogy majd bejönnek az emberek, akiknek majd az unokája már igazi, vérbeli beleszületett lesz.
Ki kell menni az emberek közé:
"BE the Church." - "Te magad légy az Egyház."

Akik meg felekezetfüggetlenül élnek, és igazából nem számít nekik, hogy épp hol vannak, csak legyen egy olyan gyülekezet, ahol él a fenti szlogen, azok szokták emlegetni még a következőt:
"It's NOT a religion. It's a relationship." - "NEM egy vallás. Kapcsolat."

Vagy hogy egy nagyon áldott új-zélandi dicsivezetőt (Brooke Fraser (Hillsong United)) idézzek:
"Faith without deeds is dead." - "A tettek nélküli hit halott."

Sajnálatos, hogy a Narancsból az jött át, ami.
"It's time for a fresh start!"
Csak hogy megint egy kis amerikanizmussal éljek.

tommygun 2009.01.26. 11:57:26

A "történelmi" egyházak struktúrája máig azokra a szociális viszonyokra épül amelyek évszázadokig meghatározták. Vagyis egyház = a gyülekezet ahol csecsemőként megkeresztelnek, fiatalként konfirmálsz/bérmálkozol, felnőttként misére/it-re jársz. A kisegyházak máshogy szerzik a követőiket, nem is tudnának "beleszületéses" alapon létezni. Igaz hogy a mai kornak jobban megfelel a kereső lelkek befogadása, de az egyelőre a jövő zenéje hogy a tagokat meg is tudják-e tartani generációkon át. A régi felállásnak az az előnye hogy nem annyira személyhez kötött mint az új egyházaknál, ahol a karizmatikus alapító/dicsivezető/prédikátor tartja össze a gyülit, aztán ha ő nincs többet, akkor annyi volt az "egyháznak".

ehje aser 2009.01.26. 13:21:03

Gy.Cs. nyilatkozatára nem mondanék semmit. Mégcsak szóra sem érdemes.
Ismerve eddigi nyilvános megszólalásait, nem csodálkozom azon, hogy a M.Narancs éppen őt szólaltatta meg.
A táma iránt fogékonyaknak ajánlani tudom Sipos Bulcsu Kadosa MOST! című írását a Ref.Lapja január 25-i számából. Ez az írás inkább tekinthető beszélgetési alapnak.

Berci_JCHC (törölt) 2009.01.26. 16:41:07

@tommygun: a jelek azt mutatják, hogy a negyedik nagy amerikai ébredésben (ezt hívják karizmatikus ébredésnek) alakult közösségek mind megmaradtak, bár ők is hajlamosak a befordulásra, a bezárkózásra. Ezért volt akkora ereje a Jesus Movement jelenségnek, amiben például a Golgota Gyülekezet eredetije is megszületett.
A mostanában alakult, modern gyülekezetek kiemelt figyelmet fordítanak az utánpótlás nevelésére, jó képességű lelkészek, tehetséges zenészek képzésére és lelki felkészítésére.
Így ha a karizmatikus plántáló nincs többé, akkor is van helyben is egy méltó utód, és ráadásul kineveltek még sokakat, akik útra kelnek és másutt szolgálnak, indítanak be újabb közösséget.
Ezeknek a közösségeknek sokkal rugalmasabb az "oktatáspolitikája", mint a történelmieknek. És már eleve ott nagy hangsúlyt kap a missziós szemlélet fontossága.

Konferencia konferencia hátán, felekezetfüggetlenül meghívott előadókkal. Aki szónokként benne van ebben az új, szakadatlan megújulásban, az mind jelen van hol egyik, aztán a hallgatósággal együtt felfrissülve megy ki a világba átadni azt, amit benn megtapasztalt.

Ja és ami még érdekesség: ezek a gyülekezetek nem tulajdonítanak akkora jelentőséget annak, hogy most ki merítkezett be náluk (lévén ezek mind "felnőttkeresztelők"). Szabad a vándorlás, ha az új lakhelyen nincs a gyülekezetnek csoportja, akkor bármely hasonlóan nyitott gyülekezetbe járhat, felekezettől függetlenül.

Berci_JCHC (törölt) 2009.01.26. 16:44:53

Ja és ezeknek a gyülekezeteknek kiemelt missziója a fiatalok felé történő szolgálat: "bennszülötteknek" és "bevándolróknak" egyaránt. Sőt arra megy ki az egész, hogy igenis legyenek "bevándorlók".
Engem anélkül is teljesen megtaláltak, hogy akár csak egyetlen óriáskonferenciára, zenei fesztiválra elmentem volna. Viszont azóta egyik legnagyobb vágyam helyben megtapasztalni azt, mit a videók, zenék, írások csak töredékesen adnak vissza.

tommygun 2009.01.26. 21:37:47

Egyszer én is megtapasztaltam. Szerencsére szó szerint csak egyszer. Amerikai volt az igehirdető, és a magyar felesége tolmácsolta - pocsékul. Az egész összejövetel egy MLM-cég team building tréningjét vagy inkább az Év Legjobb Értékesítőjének ünneplését idézte. A külvárosi művház persze tele volt. Unatkoztam, és elsétáltam a szomszédos rómkath templomba, ott kb fél-egy órával lehettek mise után (dél körül volt). A hangulat valahogy közelebb volt ahhoz az amit az "áhitat" szó alatt értek (csönd, félhomály, a színes üvegablakokon beszűrődő fény) de összesen talán ha hárman voltak a templomban engem is beleértve. Amikor visszamentem a gyülibe, Jézus szent nevében már dülöngéltek a színpadon és persze mindenkit meg kellett tapsolni aki összeesett a Szentszellem erejétől. Úgy öt percig érdekes volt nézni ezt az emberi bowlingpartit, aztán unalmassá vált. Ne is kérdezd melyik volt, ezek a gyülinevek úgyis randomizálhatók (Jézus/Krisztus/Urunk/Isten Szeretete/Örömhíre/Ereje Egyháza/Gyülekezete/Közössége - ezek egymás közt szabadon felcserélhetők és tutira kijön egy kisegyház neve :)))

Berci_JCHC (törölt) 2009.01.27. 01:37:10

@tommygun: Ez azért nem egy ennyire leegyszerűsíthető dolog.
Ebből nem lehet levonni azt a következtetést, hogy akkor a modern gyülekezetek mind ilyen ugribugri dilinyósok, a történelmiek meg jajdeáldott közösségek.
Ez csak egy lépésnyire van attól, amit az angol holier-than-thou szemléletnek tart.
Az áhitat, a kirobbanó öröm, az összakapaszkodós kiscsoportos hálaadás, a tánc, az ének... mindennek megvan a helye és ideje.
Egy prédikátornak meg miért kellene úgy beszélnie, mint aki karót nyelt. Hiszen jó eséllyel az Örömhírről akar beszélni, és még ha a kellemetlenebb részéről is beszél, végig ott kell legyen benne a végső cél: az Örömhír végső boldogsága, hiszen nem bánkódnunk kell, mert elveszünk, hanem örülnünk, mert meg vagyunk menekülve.
Nem azért kell imáznunk, hogy jó legyen majd a Mennyben, hanem azért, hogy jó legyen itt a Földön.
De ezért tennünk is kell, vállalni az elhívást.
És bármit teszünk, azt az Ő dicsőségére tegyük, ne a saját jókedvünkre. Mi úgyis elpatkolunk előbb-utóbb, aztán amikor jön a kérdés, hogy mégis mit tettünk, akkor elkezdjük sorolni, hogy magunkért mit tettünk. Elmondjuk azt is, hogy nem beszéltünk senkinek az Örömhírről; hogy nem is próbáltuk megtalálni a közös hangot a kívülállókkal; hogy magas lóról néztünk; hogy vasárnapi keresztények voltunk, és még akkor is lesütött szemmel jártunk; hogy...
Jöjjön el a királyságod! Ez a lényeg. Nem pedig a jussak el a királyságodba.
Át kellene költeni a Miatyánkot, nem?
Vagy inkább megélni?
Faith without deeds is dead.

tommygun 2009.01.27. 11:32:07

Bizonyára az egyéni alkat is közrejátszik abban, hogy ki milyen közösségben érzi jól magát. Nekem a modern gyülekezetek "a Szent Szellem erejével megérintem Marika nénit, Marika néni elesik és oda-vissza gurul a szószék előtt, tapsoljuk meg Marika nénit testvérek hallelúúúúúúja " jellegű dilinyói nem jönnek be.

Berci_JCHC (törölt) 2009.01.27. 14:01:29

@tommygun: mondom, ez nem ennyire leegyszerűsíthető,. Az egyik oldalon "túl kevés", a másikon "túl sok", közben elvész az üzenet.

tommygun 2009.01.27. 20:00:59

Arról beszélek csak, amit tapasztaltam... de fairség végett azt is hozzáteszem hogy refi gyüliben is csalódtam. Csíkszeredán mentem el az ottani nagy reftemplom it-ére és dörzsöltem az én lelki kezeimet hogy milyen gyönyörű, ízes magyar nyelven előadott prekát fogok hallani az én füleimmel. Ehhez képest: ripacskodás, agyongesztikulálás, kiabálás. Kiábrándító volt, az sem segített hogy a templom dugig volt. Azt mondják, arrafelé így szokás prédikálni. Háááát, nem tudom.

Berci_JCHC (törölt) 2009.01.27. 20:54:00

@tommygun: akkor gondolom neked például Martin Luther King Jr. stílusa is túlgesztikulált. :O
(Csak úgy jelzem, hogy január 15-én volt 80 éve, hogy megszületett.)

erőspista · http://helyzetvan.blog.hu 2009.01.27. 23:01:16

Pirospont a témafelvetésért.
Az tény, hogy a jól elvagyunk magunknak nem sok infót biztosít másoknak, és az is, hogy ízléseken vitakozni meg felesleges, ha a tartalom a helyén van. És, ahogy egy ilyen blog is szolgálja az üzenet terjesztését, megmutatását, úgy egy szabadtéri koncert is, csak esetleg más célcsoporttal. A történelmiségre meg pont ilyen szempontból szerintem béna dolog hivatkozni, mert nagyon könnyen tud a tehetetlenségen keresztül elavult, ósdi stb. színezetet kapni. És ez külön szembeötlő egy olyan felekezetnél, ami elméletileg nevében hordozza a megújúlás képességét.
Az az összeesős dolog viszont megint az üzenet szempontjából talán nem mindegy, mert, ha ezt zsinórban teszik emberek egyidőben könnyen hiteltelenséget szülhet egy külső szemlélődöben. Olyan ez kicsit, mint, ha valaki mondjuk világversenyt nyer és ezt méltósággal éli át a díjátadón, pedig biztos szanaszét ugrálná magát örömében, ahogy valószínűleg előtte vagy később meg is teszi akár többször is. De akkor ott mást is képvisel. Ugyanakkor a dobogó tetejére se kell "karót nyelve" felmászni ;)

filosz · http://radio.sztaki.hu/node/showSeries.php/011se170/from__11#progs 2009.01.28. 12:18:35

azon nem csodálkozom, hogy a narancs publicistái nem értik a történelmi egyházak "tehetetlen befeléfordulását" az még hagyján, de hogy az ezekben a "történelminek" nevezett egyházakban élők sem, az már furcsább a számomra. a két nagy egyház (az idézőjelet az egyszerűség kedvéért már ki sem írom) egy régi régi status quo nevében nem térítgeti egymás híveit (keresztjeltjeit) ez sok mindent megmagyarázhat abból, miért is nem járják traktátusokkal a kézben a környéket. mint ahogyan azt is érthetővé teszi miért nem szimpatikusak számára azok akik az ő táborukból horgásszák ki a legszebb halacskákat, sokszor ezeket az egyházakat becsmérlő szövegekkel. nincs abban semmi szégyellnivaló szerintem, ha az egyház, legyen az bármelyik azt mondja először a saját házam népéért teszek meg mindent, gyermekeim fejlesztésébe fektetem a legtöbb energiát. ha ezt jól csinálja valaki higgyétek el megvan annak kifelé is a hatása. ha jól csinálják... a rendszer nyitott, a világ figyel és ahol eredményeket látnak oda becsatlakoznak, legyen az akár egy jó iskola akár egy gyülekezet. a multilevelmarketinges módszerek pedig hál'Istennek rendre zátonyra futnak kishazánk szkeptikus partvidékein. lehet mondani hogy a kissebb ellenállás felé megyünk ezzel a gyakorlattal hiszen saját gyerekeinket ELVILEG könnyebb meggyőzni ill. megőrizni a közösségen belül, de szerintem mindenki abból főz, amije van neki. a kisegyházaknak lelkes, frissen megtért ifjai vannak (sajnos sokan közülük csak néhány évig, amíg vissza nem esnek), nekünk meg évszázados múltú intézményeink, szervezeteink, önként vagy jobb híján vállalt társadalmi kötelezettségeink. nem érdemes a kettőt összemérni. ez messze nem azt jelenti hogy szerintem minden jól van, de egy két óriásplakát biztos nem oldja meg a problémákat.

filosz · http://radio.sztaki.hu/node/showSeries.php/011se170/from__11#progs 2009.01.28. 12:22:13

ja és elkészült legújabb felvételünk a rádióban, ezúttal a zsidó vallás szombatünnepéről. a zenét különösen ajánlom mindenkinek, mert nagyon szép, egyenesen jeruzsálemből:

radio.sztaki.hu/node/get.php?id=011pr2111

vargabélabálint 2009.01.28. 15:50:55

@Berci_JCHC: ami természetes egy afrikai vagy amerikai néger gyülekezetnek, az elég nevetséges egy egész más kultúrájú nép egyházában. Mások vagyunk és kész.
Mellesleg szerintem az USA lassú erkölcsi és kulturális hanyatlása a polgárjog mozgalmakkal kezdődött, például a közoktatást többek közt a deszegregáció lökte abba a röhejes mélységbe amiben most van (és Hillerék alatt a magyar iskolák is ezt az utat kénytelenek járni úgymond az "esélyegyenlőség" nevében).

xterx 2009.01.28. 16:33:36

Vargabélabálint, az érvelésed Tommygun logikájára emlékeztetett, aztán láttam, nem is véletlenül ( :

vargabélabálint 2009.01.28. 23:57:59

Igen, rendszerhiba. Száradjon le a keze annak aki az indát kitalálta. Szeretettel, tommygun

erőspista · http://helyzetvan.blog.hu 2009.01.29. 00:41:11

Keresztény luxus egymás izélgetése, mert mindenki tudja, hogy a tényleges, aktív keresztényi tömeg egyáltalán nem képviseli az elrettentő mennyiséget minden felekezetet összeadva sem. Azt meg, hogy mi megy ki, meg inkább mi nem, nagyon jól illusztrálja TWÁ nagyarcú böszmézése Horogkeresztények írásában, ahol maga is konfirmáltként Hegedűst tudja megnevezni "kabalafigurának", de a Bethesda kórházat vagy más missziókat egyáltalán nem. Ebben persze nyakig benne van a média is, mert nekik, csak a balhé hírérték, ahogy ezt sok felekezet missziója megtapasztalja, de a nyitottság garantáltan nem árt, pláne, ha már a kereszteléshez rendszeresített igében is, "véletlenül" pont ez szerepel.

Berci_JCHC (törölt) 2009.01.29. 01:32:07

Kaptam egy nagyon jó cikkre linket, a TWLOHA-főnök Jamie Tworkowskitól. A reményről szól. Nagyon erős és gyönyörű üzenete van:
sports.espn.go.com/espnmag/story?section=magazine&id=3789373
Ha valakit zavar az angol, akkor megkérdezhetem a szerzőt, hogy lefordíthatom-e, és akkor vagy itt, vagy az El Mondón - kereszthivatkozással - publikálnám. :)

vargabélabálint 2009.01.29. 14:48:12

Ez tényleg szép történet, szívet melegítő. Köszi érte.

xterx 2009.01.30. 23:50:53

Berci, kösz! Ha írsz hozzá egy rövid személyes bevezetőt, hogy szerinted/neked ez mért jó, fontos cikk, akkor várjuk!
T.

erőspista · http://helyzetvan.blog.hu 2009.02.02. 20:22:07

@Berci_JCHC: Duplán jó, de nem mondom el miért, mert nem akarom elvenni a kenyeredet :) Sőt, be is előzhetsz, mivel én is lógok egy írással, de Terinek ezúton ígérem, hogy ami késik, az csak nem jön időben ;)

dadadada 2009.05.28. 00:45:19

Tisztelt mindenki! Csak annyiban pontosítanék, hogy a fent említett idézetben részemről nem hangzott el, hogy a történelmi egyházak missziói lelkületének hiánya pozitív vagy negatív. Hogy én ezt pozitívnak gondolnám, az a poszt szerzőjének értelmezése. Nem velem vitatkozik, hanem azzal, amit - szerinte - gondolni vélek. A mondat csak arról szólt, hogy a történelmi egyházakban ez nem gyakorlat, az újabb protestáns egyházakban pedig igen. Ehje megjegyzéseiből pedig csak annyi derül ki, hogy biztos nem ismerjük egymást :D
Na, üdv.

Gyöngyösi Csilla

xterx 2009.05.28. 08:37:34

Kedves Csilla, a poszt szerzője én vagyok, és amint látja/látod, én egyetértőleg hivatkozom Önre/rád, és akinek a gondolatai miatt elszomorodom, az a bizonyos névtelen volt lelkész.

ehje aser 2009.06.04. 09:44:08

@dadadada: Helyedben nem lennék annyira biztos.
Békesség Istentől, az emberektől jóakarat!
°)