A Vértesaljai Református Egyházmegye "bírósági tanácsa" mentőakciójának (is) köszönhetően ifj. Hegedűs Loránt "foglalkozása" jól láthatóan virít azon a KInfóra feltett plakáton, mely a Hősök terére rendezett nagy hannuka-ünneplés elleni demonstrációt hirdeti. Ezt a plakátot a maga teljességében beidézem itt, hogy református hívekként megintcsak sápadozzunk vagy piruljunk a döbbenettől. Utána még néhány hozzáfűzött mondat következik.
Egyházunknak: Föl kéne már végre fogni, lehetőleg borzongva, hogy az ilyen jelenségekkel nem az a baj elsősorban, hogy a reformátusságnak ártanak. Hanem az a nagy-nagy baj, hogy Jézus ügyének ártanak. Ha az egyház összemocskolódik, és hitelét veszti, akkor azt hitelteleníti el, akit hirdetnie kellene. Tehát a fő érv, hogy miért kellene a HL-féle ügyeket végre tisztázni, az, hogy Jézust utáltatjuk meg íly módon a világgal. Ennél mi durvább?
A lehető legártalmasabb kereszténység-képet terjesztik (szerintem az egyházunk missziójánál sajnos nagyobb sikerrel) a HL-MGárda-KInfó-stb.-féle fajvédő, a kereszténységet a genetikával összekeverő paranoiás és megrögzötten zsidógyűlölő vallásoskodó megnyilvánulások. Rettentő szomorú ez. A hannuka nyilvános ünneplésében lehetne meghívást látni, találkozási lehetőséget az ószövetségi vallási-kulturális hagyománnyal - de nem. A másik vallás ünnepe itt "keresztényellenes provokációként" értelmeződik. Ráadásul a "spirituális" körítés ehhez a KInfón: Jézus nem volt zsidó, sőt, zsidóságának állítása újabb zsidó métely, s a karácsonyt, e "nemzeti" ünnepet meg kellene tisztítani az ilyen téves képzetektől. Ebben a szellemi környezetben lép fel tehát HL ref. lelkész.
Ezzel szemben a Karácsony, ez a mostanra hallatlanul sokjelentésűvé vált ünnep - ha keresztény jelentését és jelentőségét nézzük - alapvetően arról szól, hogy a hatalmas és erős uralkodó alakja helyett Jézus a legtörékenyebb és legvalószerűtlenebb formát választotta, hogy üdvözítőként eljöjjön a földre: Krisztus egy csecsemő, akit kirúgtak a hotelből, így került az ólba. Ennek az a jelentősége, hogy nincs olyan szerencsétlen állapot, mellyel ne osztozhatna, nincs olyan emberi mélység, ahová le ne szállhatna, nincs olyan elveszettség, amit ne tudna üdvözíteni. És nem nemzetileg: ez itt az inter-nacionálé!
Kereszténynek mondjuk magunkat: a KInfós publicisták, ifj. HL, és én is. De egyáltalán nem vagyunk keresztények akkor, ha az irgalmas Jézusban kételkedünk, és a vallási retorikát csak arra használjuk, hogy haragunkat és utálkozásunkat hathatósan elmennydörögjük. Aki szorong a nemzetközi karvalytőkétől, imádkozzon a bankárok megtéréséért. Aki a reformátusságot vagy a kereszténységet félti ezektől az elvadult jelenségektől, imádkozzon azért, hogy aki kereszténynek mondja magát, valóban azzá válljon. Igyekszem nem csak leírni, hanem tenni.
Utolsó kommentek