Kezd egyre jobban bohózatba fordulni a Hegedűs Lóránd elleni egyházi bírósági eljárás. Másodfokon is felmentő ítélet született, amit értékelhetnénk kurucos gesztusnak is, hiszen a vádat az egyház egyházi és világi vezetője fogalmazta meg közösen. Mégsem az.
Nem az, mivel az eljárásban arról folyt a vita, hogy kinek a meghívására érkezett az áltörténész a templomba, valamint van-e külön bejárata annak a teremnek, amiben előadást tartott. Mintha ezek lennének a valódi kérdések!
A valódi kérdések ehelyett azok lennének, hogy mit gondol a nagytiszteletű lelkész
- van-e a magyar népnek különleges szerepe Isten üdvtervében (azaz létezik-e a magyarok Istene)?
- terheli-e különleges felelősség a zsidó népet Krisztus halálában (azaz megáll-e az Istengyilkosság vádja)?
- változtatott-e a Krisztus áldozata a zsidó nép üdvtörténeti szerepén (azaz még mindig ők-e a választott nép)?
- milyen hagyomány határozza meg az egyén és az Isten viszonyát a bibliain kívül (azaz lehet-e szerepe a nemzeti hagyománynak a hitéletben)?
- miként értelmezhető a missziós parancs (azaz vannak-e olyan csoportok, melyek felé nem kell miszziót végezni)?
- miként értelmezhető a szeretet parancsa (azaz van-e olyan vétek, ami nem megbocsájtható)?
- Jézus zsidó volt-e (azaz a zsidóságról általánosságban kimondottak állnak-e az Isten fiára is)?
- megbűnhődte-e már e nép a múltat s jövendőt (azaz nincsen szükség a Krisztus váltsághalálára ahhoz, hogy bűneink eltöröltessenek)?
[Bónuszkérdés: a kálvini demokratikus egyházstruktúra azt a célt szolgája, hogy bármi akadálytalanul végbemehessen az egyházban, vagy azt, hogy az egyház megszabaduljon bűnös gyakortaitól?]
Jó lett volna, ha ezekről a kérdésekről beszélgethetett volna az egyházi vezetés és a nagytiszteletű lelkész, valamint arról is, hogy az egyes válaszok milyen cselekedeteket vonnak maguk után.
Utolsó kommentek