Ez a blog a befogadó egyházért jött létre, de érdemes arról is beszélnünk, vannak-e a befogadásnak határai. A kommentek között olyan sokat kárhoztatott politikai korrektség vajon azonos-e azzal a mindent befogadással, amit mi magunk szeretnénk? A mindenki azt hihet, amit akar és a senki ne szóljon bele a másik életébe liberális alapelve megegyezik-e az általunk az egyházról látni kívánt képpel?
Semmi esetre sem. A keresztény vallás missziós vallás, a keresztény létmód a misszió létmódja. Misszió pedig nem végezhető úgy, hogy nem vagyunk meggyőződve az általunk hirdetettek igazságáról. Pál maga azt mondja:
Jaj ugyanis nékem, ha az evangyéliomot nem hirdetem.
Ebben nincs más választása az egyháznak sem. Érdekes azonban azt is megnézni, miként teszi ezt Pál:
Mert én, noha mindenkivel szemben szabad vagyok, magamat mindenkinek szolgájává tettem, hogy a többséget megnyerjem.
És a zsidóknak zsidóvá lettem, hogy zsidókat nyerjek meg; a törvény alatt valóknak törvény alatt valóvá, hogy a törvény alatt valókat megnyerjem;
A törvény nélkül valóknak törvénynélkülivé, noha nem vagyok Isten törvénye nélkül, hanem Krisztus törvényében való, hogy törvény nélkül valókat nyerjek meg.
Az erőtleneknek erőtelenné lettem, hogy az erőteleneket megnyerjem. Mindeneknek mindenné lettem, hogy minden módon megtartsak némelyeket.
Ezt a befogadást szeretnénk mi elősegíteni. Tudjon mindenné lenni az egyház, hogy megtartson némelyeket!
Utolsó kommentek