Összetettségében egyik vezető téma, hirtelen eszembe jutott a protestáns etika is, aminek szerintem bőven lenne helye mifelénk is.

" Ha pedig valakinek a hivatásában eredményesség mutatkozott, s ehhez erkölcsös életvitel párosult, ezt Kálvin Isten ujjmutatásának tekintette arra, hogy az ilyen ember a kiválasztottak gyülekezetének tagja. Az állandó munkálkodás, a kegyelmi bizonyosság az eredmények vonatkozásában, melyek nem maradhatnak el, s mindezért Isten dicsőségének szolgálata a kálvinistákat egészen az ima és a munka alapelveinek rendelte alá."

www.reformatus.hu/archiv/2005/max_weber.htm

A szociális segély elveiben megjelenhetne vmi ilyesmi is rendező elvként, ha már Kálvin is kiaagyalta ;)
Szerintetek ?

Kálvin ennél azért sokkal többet agyalt ki, szerintem érdemesebb reformátorként kezelni, mintsem a kapitalizmus atyjaként (ahogy Weber teszi).
Kálvin egyik legfontosabb rendelkezése a szegények és menekültek rendszeres ellátásának megszervezése volt Genfben.
Reformátorként pedig az volt a célja, hogy visszavezesse az egyházat a helyes gyökereihez, többek között ahhoz, ahogy az ősegyház a szegényekről gondoskodott.

Szerintem az idézett cikk egy alapos, korrekt írás, és többször elolvasva sem érzem úgy, hogy ez alapján Weber a kapitalizmus atyjának teszi meg Kálvint, ahogy tényleg nem volt az. Ráadásul Weber is leírja a kapitalizmus általa is látott vagy a továbbiakban lehetséges árnyoldalait. Viszont megjelenik az "eredményes munka" értéke Kálvinnál, amit miért kellene elfelejteni, azért mert jó pár mást is összehozott, pl. olyanokat, amikről te is írsz. Az elesetteket, szegényeket természetesen valamilyen, akár több formában segíteni kell, hogy ne vesszenek el, de az elesettnek is az a legjob, ha ez olyan módon történik, ha lehet, hogy később ne csak ezzel a segítséggel boldoguljon, hanem akár teljesen önállóan. És a jelenlegi segélyezési rendszer többször konzerválja a résztvevők ilyen státuszát, mert nem motivál vagy terel az önállóság felé, amikor lehetne. A közmunkához kötés pl. egy jó megoldás, ahol van rá lehetőség. Nemrég Tatán értetlenkedtem, hogy a jó adottságokkal bíró tóparti vár, miért olyan látványosan leromlott és szemetes, pedig tényleg csak kalapács, szög, deszkák és néhány munkás kéz kérdése lenne egy látványos javulás. És nem hiszem, hogy ott nem lenne segélyben részesülő. Erre gondoltam, amikor a protestáns etikára utaltam.

Aki nem akar dolgozni, az ne is egyen. Ez jutott eszembe így hirtelen. Azt hiszem a magyar segély rendszert megreformálni akarók erre gondolnak. Bizonyára azokkal akik nem tudnak dolgozni, ők se akarnak rosszat tenni.

A monoki önkormányzat próbálkozása számomra nagyon érdekes. Ugyanis helyi szociális munkára hívják a segélyezetteket, a tévében láttam, ahogy egy néni gáztűzhelyét szerelték be. Szerintem ez rendben van, miért ne adhatna valaki az idejéből annak a közösségnek, amelyik segíti? Erre is van ige egyébként, Pálnál, aki a sátorkészítést nem hanyagolta el, és fontosnak látta, hogy ne terheljük meg a bennünket eltartó közösséget.
A szerencsi ötlet viszont botrányos, felháborító. Magyarul ezt jelenti: romák, ha szaporodni akartok, dolgozzatok! Ez hihetetlenül durva előítéletet tartalmaz. És gonoszság miindazok felé, akik azért vállalnak sok gyereket, mert szeretnének.
A bejegyzés egyébként számomra egy még ezeknél súlyosabb kérdést, vitatémát felvet, amit ti már pedzettetek a protestáns etika témájával: elvárható-e a világi államtól, hogy egyház módjára gondolkodjon? Én ugyanis a feltétel nélküli adást csak egy hívő közösségtől várom el.

Úgy tudom, több a magyar a szociálisan segélyezettek között, mint a roma. Így hát szó nincs rasszizmusról. De azért mégsem várható el, hogy sokan csupán segélyből akarnak megélni, a mások,a társadalom nyakán élni. Míg a többség keményen dolgozik,egyre kevesebb bérért, levonva a sok adót, amiből a nem keresőket eltartja, a dolgozó réteg... És igenis , felelősséggel kell gyerekeket vállalni.Annyit , amennyit el tud munkával tartani a felnőtt. A magyar ember így tesz... A roma nem... Sürgősen munka kell nekik is!

Most jobban megnéztem, ez a monoki dolog tényleg járható út lenne, még ha egyenlőre tudják, hogy el is bukják. Az iskoláztatással összekötni szerintem védhetetlenül jó ötlet, a kötózösségi munka meg megint nehezen támadható, ha a kötelezett egyébként munkaképes és mivel munkanélküli van is ideje.

Szűcsteri, szerintem aki annyi gyereket vállal a nyomorba az nem szereti a gyerekeket, hanem önmagát szereti és felelőtlen. Aki nem tanítja őket semmire, vagyis inkább ingyenélésre meg munka utálatra, az nem szereti a gyerekét hanem csak önmagát, vagy csak egyszerűen felelőtlen. Legyen az cigány vagy magyar vagy akármi.

Heló Gábor, Pista (o: !
Van egy jó cikk a mostani Mancsban erről: "Félrefordulat - Spórolhat-e az állam a szociális juttatásokon és a foglalkoztatáspolitikán?"
Számomra a cikk lényege az, hogy a monoki ötlettől még senki sem fog visszakerülni a munkaerőpiacra, ami pedig a lényeg lenne.
Szerintem az ötlet arra jó, hogy összébb hozzon egy közösséget, a párbeszédet elősegítse...

Endike, ez így van, de ha valaki mondjuk "meggondolatlanul" szül gyereket a szegénységbe, akkor azt az anyagi megszorítások csak még mélyebbre nyomják. Itt jön be az irgalom kérdése, amiről szerzőtárs ír a bejegyzésben.

Aki meggondolatlanul szül sok gyereket, felelőtlenül, és ha elfogy a szociális támogatás, segély, akkor jogos, hogy elvegye a másik ember értékeit, amiért az keményen megdolgozott?(ráadásul egyre agresszívabban?Életeket kioltva?) Kötelező Óvoda, Iskola, és munka a megoldás! Nem a pozitív diszkrimináció! Jézus sem diszkriminál...Pozitívan sem...

Szia Dávid!

Ha már Jézus a hivatkozási alap, ő azt mondta, hogy ne gyűjtsünk kincseket, mert a tolvajok el fogják lopni - a gazdag ifjút viszont felszólította, hogy ossza szét a vagyonát a szegények közt. Ez annak szól, aki követni akarja őt. Természetesen a tolvajok és gyilkosok számára is van mondanivalója, de ez nem ugyanannak a mérlegnek a két serpenyője.
A "kemény megdolgozást" azért időnként egy kicsit érdemes lenne megkapargatni. Sokakra igaz és sokakra nem.

Nem hiszem, hogy Jézus azokra a szegényekre gondolt, akik lusták dolgozni, nem akarnak dolgozni.
Egyik apostola mondta - és Istentől van amit mondott - hogy aki nem akar dolgozni, az ne is egyen.

Mondtam én, hogy jó a téma ! ;)

Teri !

Igen, pont a közösségi szempont miatt jó az ötlet, az iskolai vonal meg a gyerekek miatt. Nem olvastam az ÉS cikket, de, ha egy pénzbeli segélyért közmunkát is követelünk attól aki kapja, és alkalmas is rá, azzal nem a pénz spórolása a cél, hanem a munka kikényszerítése. És ennek nem csak közösség építő haszna van szerintem, hanem gazdagodhat is a környezet az elvégzett munka révén, ugyanakkor nevelő hatása is van azoknál, akik magát a munkát, beosztotti létet nem tanulták. Márpedig így áttételesen igenis segíthet a későbbi munkábaálláskor. De van közvetlen lehetőség is:
Én régebben elvállaltam egy barátomnak, hogy segítek mákot szüretelni náluk. Aztán annyira megtetszett néhány más segítőnek, ahogy próbáltam hatékonyabbra fogni a dolgot a dögmeleg miatt, hogy szerettek volna magukhoz is elhívni. Tehát soha nem lehet tudni ki ad esetleg újabb munkát a látottak alapján. Persze ez utóbbi nem garantált, de azt mondani, hogy "senki sem fog visszakerülni", az nem biztos :)

A "gyerekeket szülnek felelőtlenül" mondatok érthetetlenek számomra. Abortuszra menjenek felelősen? Megfogannak gyermekek,
NEM gondolhatjuk azt, hogy a megszületésük teher számunkra. Mi vár arra a gyerekre, aki létének nem örülnek?
Nem a szülőkre kell tekinteni, hanem a gyerekekre. A gyerek felől értelmezve az igazságosság TÖRVÉNYE nagyon más színt kap. Hát nézzünk a gyermekre, nézzünk a kis Jézusra.

Szó sem volt abortuszról, azt én bűnnek tartom.
De szerinted az normális, hogy segélyen élnek egyesek és csinálják a 8. gyereket, holott már azt a 7-et sem ők, hanem a dolgozó emberek tartják el?
És mellesleg ezek a szülők nem is nevelik a gyerekeiket semmire. És itt az eredmény: tizenegynéhány éves anyák már csinálják a következő generációt, amely még durvább lesz mint a mostani.

Szóval valamit tenni kell, az biztos. Szerintem aki ezt nem látja be, az nem szereti ezeket a nyomorult embereket, a gyerekeiket meg főleg nem.

Csányi Vilmos pozitívan ír Monokról itt: www.nol.hu/cikk/491300

Endike, az érveléseddel az a gond, hogy csak akkor működik, ha nem becsúsznak a gyerekek, hanem tervezetten születnek, márpedig a nemi felvilágosítással sem állunk jól itthon. Nagyon megszívják majd a 4., 5. gyerekek a legnyomorultabb családokban, ahol amúgy is szívnak. Nem beszélve arról, hogy bárki, akinek 3+x gyereke van, bármikor állástalanná válhat, és akkor mi lesz. (Most azokra nem reagálok, akik csak a romáknak nehezítenék meg a 4. gyerek szülését...)
Tehát én a szerencsi ötletet inkább büntetőnek, elrémisztő célzatúnak érzem, nem pedig pozitív célokkal rendelkezőnek.

A monoki modell továbbgondolása viszont jó lenne arra, hogy jelezze, hogy a felelőtlen ingyenességnek vége. Ha kiegészülni nagyon erős munkaerőpiacra visszaküldő programokkal - nos, érdemes lenne megpróbálni.

Olvasmányaim szerint Monokon csak a munkaképeseket hívják közmunkára, tehát nem valami totális kényszerről van szó.

Az, hogy sokan még egy percet sem dolgoztak, és a férjük sem,de születik 5-10 gyerekük, na őket kell dolgoztatni! Igenis, kell a fogamzásgátlás! Nagyfokú felelőtlenség a társadalommal szemben! És két-3 gyerek után kötelező munka, hogy annak jövedelméből felelősen vállalja a többit!Adókedvezménnyel... Ahogy a többség teszi...

ElMondo-n is felfedezték a témát :)