Assisi városában egy gazdag kelmekereskedő fiaként született. Fiatalkorában részt vett a hozzá hasonló fiatalok kedvteléseiben, vadászatokban, háborúkban. 1205-ben egy látomás hatására felhagyott korábbi életmódjával és a város környékét járta isteni útmutatást keresve. Gondozni kezdte a környék leprásait. Nem sokkal később szakított apjával és koldusként élt a városban. Hamarosan követői is akadtak, akikkel 1209-ben kért engedélyt a pápától egy szerzetesrend megalapítására. A kisebb testvérek rendje gyorsan növekedett, 1211-ben megalakult a női ága, majd a világiak rendje. 1219-ben Egyiptomba utazott, ahol a szultánnak prédikált. 1226-ban hosszabb betegség után halt meg, két évvel később szentté avatták.

Gondolkodásának középpontjában az istenélmény és az apostoli életvitel állt. Az egyház keretein belül tudta megvalósítani ezt az életeszményt, mivel az engedelmességet a szegénységhez fogható erénynek tartotta. Világi nyelven tartott prédikációival hozzájárult a kereszténység megújulásához.

Az összes polgármestereknek és konzuloknak, bíráknak és a földkerekség összes vezetőinek, nemkülönben mindazoknak, akikhez eljut ez a levél, Ferenc testvér, az Úristenben a ti kicsiny és megvetésre méltó szolgátok, mindnyájatoknak üdvösséget és békét kíván.
Vegyétek fontolóra és tartsátok szem előtt, hogy "közeledik a halál napja." A tőlem telhető legnagyobb tisztelettel kérlek tehát benneteket, hogy a világ gondjai és aggságai miatt, melyek körülvesznek benneteket, meg ne feledkezzetek az Úrról és le ne térjetek parancsainak ösvényéről. Mert mindazok, akik elfeledkeznek róla és "eltérnek parancsaitól, átkozottak". Az ilyeneket Ő is feledésnek adja. És, ha rájuk köszönt a halál napja, mindenük "amiről gondolták, hogy az övék, elvétetik tőlük." És minél bölcsebbek és hatalmasabbak voltak a világban, "annál keményebb fenyítés vár rájuk a pokolban".
Ezért nyomatékosan lelketekre kötöm nektek, az én uraimnak, hogy félretéve minden gondot és őrlődést, rája való szent emlékezéssel ájtatosan vegyétek a mi Urunk Jézus Krisztus szentséges testét és vérét. És igyekezzetek a rátok bízott népben olyan nagy tiszteletet ébreszteni az Úr iránt, hogy esténkint hírvivő útján, vagy más módon adott jelre az egész lakosság dicséretet zengedezzen és hálát adjon a mindenható Úristennek. És ha nem teszitek ezt meg, vegyétek tudomásul, hogy az ítélet napján a ti Uratok, Istenetek, Jézus Krisztus színe előtt kell majd számot adnotok róla. Akik pedig maguknál tartják és követik ezt az írást, azok biztosan számíthatnak az Úristen áldására.